Felfüggeszthető a magyar állampolgársága annak, aki az Európai Gazdasági Térség országain (EU, Svájc, Liechtenstein, Norvégia) kívüli ország állampolgárságával rendelkezik, és “veszélyt jelent Magyarország közrendjére, köz- vagy nemzetbiztonságára”.
A belügyminiszter arról is beszélt jogászok előtt, hogy csak annyi vendégmunkás érkezhet Magyarországra, amennyi betöltetlen álláshely van.
A szuverenitásvédelmi csata intézkedése legfeljebb tíz évre szól, és csak az EGT-országokon kívüli állampolgársággal rendelkező kettős állampolgárokat érinti.
A miniszterelnök rohamosan durvuló retorikája mellett több elemében is inkább hangos, mint veszélyes kardcsörtetésnek tűnhetett az Alaptörvény tizenötödik módosítása. A gyülekezési jog rapid korlátozása azonban egyértelművé tette, hogy a kormány ténylegesen élni készül új jogi fegyvereivel. Pap András Lászlóval, az MTA doktorával értelmeztük a tervezett változásokat.
Aggasztja az erdélyi magyarokat, hogyan reagál majd a román állam a kettős állampolgárok magyarországi kiutasításának lehetőségét megteremtő fideszes ötletre. A viszonosság visszaüthet.
Már annyira nem alap az Alaptörvény, hogy a tervezett módosítást követően a magyar állampolgárok közül sem mindenkit védene egyformán. A kettős állampolgárok magyar állampolgárságának a felfüggesztését és ezáltal a kiutasításuk lehetőségét megteremtő politikai eszközt más országok is bevethetik. Az „amerikai mintára” készült módosításnak nem az USA-ban, hanem a magyar történelem sötét időszakában van előképe.
Fenyegetés, a szokásos, választásokat megelőző hangolás, ellenségkép-gyártás és hergelés, netán Brüsszel bosszantása lenne csak a Fidesz célja az újabb Alaptörvény-módosítással, vagy komolyan is gondolják a veszélyesnek minősített kettős állampolgárok kitiltását, akik lehetnek bárkik, akár ellenzéki politikusok is?
Húsz éve tartották a kettős állampolgárságról szóló népszavazást, a mérleg ma: gondosan kiépített kormányzati klientúra és drámai népességfogyás Magyarország határain túl. Van-e forgatókönyve a kisebbségi magyaroknak a Fidesz utáni politikára?
Ahogy a pillanatnyi érdekét szolgálja, a Fidesz, illetve Orbán Viktor úgy változtatja véleményét a határon túli kettős állampolgársághoz társított szavazati jog megadásáról. Kétharmados parlamenti többsége birtokában ennek megfelelően alakítgatja a választási szabályokat.
Úgy tűnik, hogy az elmúlt években jelentősen kevesebben jutottak magyar állampolgársághoz, mint korábban. A lehetséges okok között van, hogy sokan visszaéltek az egyszerűsített honosítás adta lehetőségekkel.
Február 19-éig összesen 5 609 olyan gyanús esetet jelentettek, ahol a menekültek ukrán-magyar kettős állampolgárságukkal élhettek vissza.
Ezúttal Novák Előd „csodálkozott rá" arra, hogy Bedő Dávid svéd-magyar kettős állampolgár. A momentumos szerint a „rasszista, listázó elődpárt köpönyegéből kibújt” Mi Hazánk pont olyan elnyomó rendszert építene, mint ami elől Svédországba menekültek a nagyszülei.
Korábban Gyöngyösi Márton listázott volna, most Novák Elődnek az szúrt szemet, hogy a Momentum frakcióvezető-helyettese svéd-magyar állampolgár.
Magyarigazolvány után kettős állampolgárság, majd a határrevízió pedzegetése – így emeli a tétet a „nemzetegyesítés” jelszavát aktuálpolitikai céljaira használó jobboldal. A szavazatszerzésre alkalmas játszmában a kormányfő aktívan részt vesz.
A kettős állampolgárság kérdésének megoldása az előzmények tükrében azonban egy sima parlamenti szavazásnál jóval bonyolultabb ügynek ígérkezik.
Grafikonon mutatjuk, hogy alakult a számuk 2010 óta.
A volt RMDSZ-elnök elmondta azt is, hogy soha nem csökkent még akkora ütemben a romániai magyarság létszáma, mint most.
„Akik tartósan Németországban élnek és dolgoznak, azoknak szavazati jog is járjon: dönthessenek az országunk sorsáról” – mondta Olaf Scholz német szövetségi kancellár hétfőn, az állampolgársági jog megreformálásáról szóló tervei ismertetésekor. Ezzel a Németországban régóta vitatott intézmény, a kettős állampolgárság körül újra fellángolt a vita, a Deutsche Welle pedig utánajárt, hogyan érinti a honosítás jelenlegi rendje a Németországban élő magyarokat és miként kezelik azt a többi európai országban.
Spanyolországban jelenleg is a románok alkotják a legnagyobb, több mint 1,1 millió emberből álló külföldi közösséget.
A prágai vasúti főpályaudvaron jelenleg is több száz ukrajnai roma tartózkodik. A magyar állampolgársággal rendelkezők nem jogosultak semmilyen segélyre.
